A rendőrséget megdöbbentette a brutális gyilkosság. Charles Watson ártalmatlan öregrmbert a földhöz szögezték a torkába szúrt vasvillával, a melléből pedig hosszú nyesőkés állt ki.
A helyiek boszorkánygyilkosságról suttogtak. Mivel a rendőrségnek nem sok támpontja volt, bevonták a Scotland Yard híres Fabian felügyelőjét. Hónapokig tartó nyomozást követően sem akadtak gyanusítottra.
Kiderítették, hogy az öreget boszorkánymesternek tartották. Nátfedeles házát unokahúgával osztotta meg. Nem barátkozott a kocsmában sem. Gyakran kószált egyedül a warwickshire-i erdőben, ahol többen látták, amint a madarakkal társalog. Saját bevallás szerint értett a nyelvükön.
Kis kertjében varangyosbékákat tartott. A szóbeszéd szerint apró kocsiba fogta őket ,és kijárt velük a mezőre.
A szóbeszéd és a találgatás egy dolog, de mi a helyzet a valósággal? Lehetséges, hogy Watson tényleg boszorkánymester volt. Akárhogy is, egy téli napon holtan találták egy fűzfa tövében. Az egyetlen indíték, amit a Scotland Yard talált, a boszorkányság volt.